2018. július 1-14. között 10 napos német nyelvtanfolyamon vettem részt Münchenben Erasmus+ keretében a Carl Duisberg Centren-ben.
Kollégáim beszámolói hallatán kaptam kedvet, hogy részt vegyek az Erasmus+ programban. Szerettem volna német nyelvet tanulni, így 2017 novemberében nyelvi kurzust kerestem. Már többször jártam Németországban, gyerekekkel voltam már tanulmányi kiránduláson Münchenben és Neuschwansteinben, így egy 2 hetes müncheni kurzusra esett a választásom.
Nyelvet tanulni anyanyelvi környezetben, anyanyelvi tanárokkal, egy ország kultúrájával a helyszínen ismerkedni, két hétig ott élni nagy lehetőség. Iskolánk német szakos tanára segített a nyelvi felkészülésben, hiszen előzetes szintfelmérőt is kellett írnom. Valamikor tanultam ugyan németül, de nagyon régen nem használtam a nyelvet.
Szerencsére német szakos kolléganőm nyelvtanári továbbképzése is ugyanarra az időre esett, így együtt utaztunk Münchenbe július 1-én vonattal. A több mint hét órás vonatozás gyorsan eltelt. Megérkezésünk után a főpályaudvaron a jegyvásárlás után elváltak útjaink. ő továbbutazott Gautingba, én pedig elindultam a szállodába. Hiába készültem előre útvonaltervvel, a metrón sikerült egy megállóval tovább utaznom, így rögtön kipróbálhattam német nyelvi tudásomat, útbaigazítást kellett kérnem. Szerencsére kedves emberekkel találkoztam, akik pontos útbaigazítást adtak, így kis kerülővel megérkeztem a szállodába. Elhelyezkedés és kipakolás után kolléganőmmel találkoztam, hiszen vasárnap volt, a kurzus csak másnap kezdődött. Közösen ismerkedtünk a belvárossal. Sétáltunk a Marienplatzon, turistaként nézelődtünk.
Hétfőn kezdődött a tanulás. Először köszöntötték a csoportot, bemutatták a Duisberg Centrumot, megerősítették a kiküldött programot. Nagyon barátságosak és segítőkészek voltak. Mindent elmondtak angolul is, hogy mindenki, mindent megértsen. Körülbelül harmincan ültünk a teremben a világ sok országából. Ezután pár perces egyéni beszélgetés következett, majd megkaptuk könyveinket és bevittek bennünket azokba a csoportokba, ahol elkezdődött a nyelvtanulás.
Az a csoport, ahová én kerültem, 10 fős volt. Többen voltak japánból, volt szudáni, kanadai, szaud-arábiai és orosz hallgató. Ők már hetek óta együtt tanultak (ezt később tudtam meg a szüneti beszélgetések közben).
A tanfolyam beosztása szerint hétfőtől péntekig reggel ½ 9-től voltak órák, két szünettel 13 óráig. Utána lehetett használni a számítógéptermet a házi feladatok elvégzéséhez, gyakorláshoz. Keddenként és csütörtökönként délután 2 órás lernstúdiókat szerveztek. Ezekre előzetesen kellett regisztrálni, 2- téma közül választhattunk (A1 és C1+ nyelvi szinteken).
A többi délutánra hirdettek szabadidős programot, melyekre szintén előzetesen lehetett jelentkezni. Így rögtön az első nap müncheni városnézésre került sor. A hétvégékre is választhattunk a kínált programokból. Az első hétvégén Neuschwanstein-ba lehetett menni. Itt már jártam gyerekekkel, láttam a kastélyt, így nem jelentkeztem. Igyekeztem a szabadidőmet minél több új látnivaló felfedezésére fordítani.
A délelőtti nyelvórákat 2 tanár tartotta. Hétfő-kedd, illetve szerda-péntek megosztásban. A pénteki napokon került sor a heti anyag számonkérésére, a tesztírásra. Jó volt tanulni és közben módszertani fogásokat, játékötleteket ellesni.
Az első hétfőn késő délutánra kerültem vissza a városnézés után szállodai szobámba, s a házi feladat elkészítése közben jött magyar kolléganőm telefonja, hogy a Hofbräuhausban van a csoportjával és én is mehetek. Ez olyan nevezetessége Münchennek, ahová előzetes bejelentkezés alapján lehet csak bemenni. Természetesen azonnal indultam! Ott aztán megismertem a helyi „specialitást” a Maß-t (1 literes sör, csak ezt lehetett kérni). Nem kedvelvén a sört, csak megkóstoltam, hiszen nem lehetett kihagyni. Számomra itt is folytatódott a nyelvi képzés, mert német nyelvtanárokkal voltam együtt.
A többi nap hasonlóan telt. Reggelente 15 perces séta az iskolába, nyelvórák, majd visszaséta a szállodába, leckeírás. Kedd és csütörtök délutánonként lernstúdió. Ezek a lernstúdiók azért voltak érdekesek, mert megint új kapcsolatokra tehettem szert, hiszen más-más csoportokból jöttünk ezekre az órákra. De ez senkit nem zavart, „régi ismerősökként” dolgoztunk a feladatokon párban vagy csoportokban.
Bár sikeresen vásároltam hetijegyet magamnak a tömegközlekedéshez, zömmel sétákkal teltek az esték. Kolléganőmmel és csoporttársakkal fedeztük fel München nevezetességeit. Nap mint nap jelezte mobiltelefonom, hogy megtettem az egészséges életmódhoz szükséges 10000 lépést.
A hét második felében már minden ismerős volt, a csoport tagjaival is többet beszélgettünk. Így kiderült, ki, milyen céllal utazott Münchenbe. Volt, aki a doktori disszertációjához tanult németül, voltak, akik állást vagy tanfolyamot találtak Németországban és ezért kellett a nyelvet tanulniuk. A sok közös feladat, pár- és csoportmunka közelebb hozta a társaságot egymáshoz. Közös esti programot is szerveztünk. Együtt néztük a labdarugó VB mérkőzését egy csodálatos parkban.
Az első hétvégén kolléganőmmel és csoporttársaival kastélytúrára mentünk. Kilátogattunk Nymphenburgba (szombat), megnéztük a csodás kastélyt, bejártuk a hatalmas parkot. Innen indultunk tovább az Olimpiaparkba, ahol zárva találtuk a tornyot (rendezvény miatt nem lehetett felmenni). A sok séta és meleg nap után jólesett a Löwenbräu sörkertet meglátogatni. Vasárnap a schleißheimi kastélyt, Paulaner sörkertet és az Englischer Gartent fedeztük fel.
A második hét is hasonlóan telt, délelőtt a nyelvórák, esténként városnézés. Hétfő este feljutottunk az Olimpiai parkban a toronyba és gyönyörködhettünk a csodálatos müncheni városképben.
Pénteken, az utolsó tanítási nap végén elbúcsúztunk egymástól a csoportban. Sajnáltuk, hogy csak két hetet tölthettünk együtt. A többiek még maradtak, valószínűleg hétfőn kapnak új csoporttársat.
Németországi kolléganőm Rimbachból pár napra Münchenbe utazott, így csak szombat éjjel utaztam haza. A szombati napot vele és magyar kolléganőmmel töltöttük együtt. Még lehetőségem volt felfedezni Starnberger See-t, és gyakorolni a nyelvet. A hazaút sokkal hosszabbnak tűnt, mert egyedül utaztam, de sok élménnyel gazdagodva.
Felejthetetlen napokat töltöttem Münchenben. A nyelvtanuláson kívül sok élmény ért. Módszertanilag fejlődtem, hiszen az órákon kipróbált feladatokat saját tanítási gyakorlatomban fel tudom majd használni. Országismeretem bővült, ebből az ismeretből átadhatok a németes csoportok tanulóinak, kirándulást szervezhetek majd. Új kapcsolatokra tettem szert, melyeket később esetleges partnerkapcsolatban fel tudunk használni.
