Életem első külföldi útja Edinburghba vezetett 1995-ben, amit gimnáziumi iskolatársaim társaságában és egy valódi skót szellemkastélyban tölthettem Carburyben. Abban a tanévben kezdtem angol tanulmányaimat, és a skót főváros volt az első hely, ahol külföldön megszólaltam angolul. Azok a napok nemcsak lelki, személyiségbeli épülést, formálódást jelentettek akkori 15 éves magamnak, de a hely történelmi mélysége, a táj illata és szépsége örökre megpecsételte pályámat. Így nem volt kérdés számomra, hogy az első adandó alkalommal, milyen úticélt választok a szigetországba. Ennyi év után, felnőtt fejjel visszalátogatni egy hihetetlen lélegzetvétel volt. Motiváltabb nem is lehettem volna a tanulásra!
A kéthetes CLIL tanfolyamon kiscsoportban, ezáltal inkább személyre szabottan dolgoztunk, „ötleteltünk”, osztottuk meg egymás kultúrájának, tanítási gyakorlatának részleteit. Érdekes volt összevetni a keleti és nyugati kollégák körülményeit és hihetetlen kreativitását. Nagyon izgalmas része volt már meglévő tanórai ötleteinket átdolgozni, magasabb szintre emelni, átültetni más tantárgyakra. Célul tűztem ki a tankönyvek és különböző módszerek közös vizsgálatát, véleményezését, de hamar rá kellett jönnöm, mi jóval előnyösebb helyzetben vagyunk CLIL iskolák felszereltsége és fejlesztése tekintetében. Szívesen hallottam volna jó gyakorlatról, bevált tankönyvekről, tanmenetekről, de a csoportomban részt vevő cseh, spanyol és skót kollégák iskolái jóval le vannak maradva a mi gyakorlatunktól, ami számomra igazán megdöbbentő volt. Más nemzetiségű tanár kollégákkal is sikerült ismeretséget kötni a fogadó iskola és család révén, így még szélesebb körben nyerhettem betekintést a kéttannyelvű iskolák életébe.
Napi rutinként minden reggelt helyi specialitású nyelvi játékkal kezdtük, melyen az összes tanfolyam résztvevői jelen lehettek. Ezzel a kibővült társasággal töltöttem a délutánokat is többnyire szervezett kirándulásokkal tarkítva. Edinburgh egy olyan kulturális, történelmi és természet közeli hely, hogy mindenképp a két hetes tartózkodást ajánlom élő benyomások megszerzésére. Ehhez társul a helyi lakosság mérhetetlen kedvessége és vendégszeretete, mi több, ember-szeretete is.
