2022. augusztus 8-12. között vettem részt Prágában Erasmus+ továbbképzésen, kurzusom: „INCLUSIVE EDUCATION”. Ez az utazás 2020. évről tolódott a covid miatt csaknem két évet. Eredetileg nem ezt a kurzust választottam, de a korábbi iskola nem jelezte vissza a jelentkezésemet.
Vasárnap reggel utaztam Csehországba vonattal, sajnos majdnem egy órával több volt a menetidő a tervezettnél. A modern főpályaudvaron nagyon könnyen tájékozódtam és mivel szerettem volna már az első napot a város felfedezésével tölteni, gyalog indultam a szállásomra. Sétám során – mely az óvároson át vezetett – többször megpihentem, hisz a város gyönyörű és szinte vonzotta a tekintetemet a látványosságok sokasága.
A szállásomat a képzés helyszínéhez közel foglaltam le, mely egy egyetemi kollégiumi szoba volt (az épület egy része hotelként működik).
Hétfőn reggel találkoztam a csoportommal: 6 román, 2 portugál, 2 horvát, 3 spanyol, 1 ciprusi és 1 magyar részvevő volt ezen a képzésen. Velünk párhuzamosan a mellettünk lévő teremben egy nagyobb létszámú kurzust is szervezett a képző.
Egy modern irodaépület felsőbb szintjén szervezték meg képzést, s a kávé, tea, édesség, friss, ízesített víz várt bennünket reggelente és a szünetekben is fogyaszthattunk ezekből.
A kurzust szervező intézetben David Brož-t a felmerülő kérdésekkel bármikor megkereshettük, készségesen segített.
Csoportunkban a nyelvhasználat érdekesen alakult. Az angol volt természetesen a domináns, de amikor kis csoportokban dolgoztunk, akkor sokszor a spanyol került előtérbe. Több résztvevőnek ez volt a második idegen nyelve, az angol után ill. három főnek az anyanyelve.
Előadónk öt napon keresztül Denisa Mouchová volt, aki érdekessé, változatossá tette a tanfolyamot.
Napindító játékokkal hangolódtunk rá az előadásokra; az elmélet ismertetése közben csoportmunka is volt, amit véletlenszerű csoportalkotás előzött meg, így a részvevők mintegy 80%-val dolgoztam együtt. Nagyon segítőkészek voltak a kurzustársaim, harmonikusan együttműködtünk.
Voltak témák, melyek magasabb angol nyelvi szintet igényeltek, mint ahol én tartok, így szinte folyamatosan a Google Fordító-t „hívtam” segítségül.
Az első napunk játékos ismerkedéssel kezdődött: egy-egy hatalmas, „félkész” katica köré ült le 5-6 fő, úgy hogy más-más iskolákból/országokból érkeztek, majd közös tevékenységet/hobbit kellett gyűjteni és a katica pöttyeibe beírni, majd a lábaihoz egyéni jellemzőt feltüntetni. Ezek felolvasásával mutatkoztunk be egymásnak.
Ezt követően négy fogalmat beszéltünk át - befogadás, kirekesztés, elszigetelődés, integrálás -, melyeket érdekes ábrákkal szemléltetett Denisa. Ebéd után városnézést szerveztek részünkre; egy kedves hölgy vezetésével tekintettük meg Prága nevezetességeit.
A keddi napunk egy-egy Dixit kártya kiválasztásával kezdődött, aminek felmutatásával ismét bemutatkoztunk és meséltünk a képhez való kapcsolódásunkról. Ezután a kirekesztés jelenségéről beszélgettünk csoportokban, majd a verbális – paraverbális – non verbális kommunikáció volt a téma, kiemelve az aktív értő figyelem jelentőségét, a fejlesztő értékelés fontosságát, és a visszacsatolás melynek kapcsán egy humoros videót tekintettünk meg (https://www.youtube.com/watch?v=SPVnOonSO-s). Ebéd után a Kolhberg-féle erkölcsi fejlődésről tartott Denisa előadást, majd egy tanmese meghallgatása után csoportokban vitattuk meg a történet szereplőinek viselkedését, erkölcsi felelősségét.
Szerdai napon az érzéseké volt a főszerep; az alapérzelmek (düh, bánat, undor, félelem, meglepődés, öröm) kifejezésének fontosságáról beszélgettünk és megismerkedtünk a „Érzelem-méter” (Mood meter) – rel https://www.youtube.com/watch?v=qj6AIczvDhg.
Az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez jól használható ez a táblázat, az érzések, hangulatok megfogalmazásán túl a szókincsbővítést is segíti.
Csütörtökön a különböző tanulási stratégiákról szólt az előadás és a pénteki záró napon a művészeté, a színjátszásé és az improvizációé volt a főszerep, mely során sokat mosolyogtunk.
A délutánok folyamán Prága utcáit jártam, a Vencel tértől indulva, az óváros utcáin és terein át a Prágai Várig jutottam el, kezemben egy részletes útikönyvvel. Számtalan kulturális programot kínált a város, én péntek estére egy kamarazenekari koncertet választottam a Szent Szalvátor-templomban (Klementinum), ahol Vivaldi mellett Beethoven, Schubert, Smetana, Mozart és Verdi dallami csendültek fel, sőt a templomi orgonán Bach muzsikáját is hallhattam.
Örülök, hogy hosszú idő után megvalósult az utazásom, sok új tudással gazdagodtam; törekszem a játékos feladatok megvalósítására, az előadásokon hallott ismeretekben igyekszem elmélyülni.
